Kutatócsoportunknak a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézete ad helyet. Csapatunk a dinamikus személeltű pszichodiagnosztika, valamint az öngyilkossági kockázatbecslés területén végez kutatásokat.
Célunk olyan korszerű, empirikusan megalapozott diagnosztikai modellek adaptálása, amelyek valós klinikai helyzetekben is használhatók és támogatják a szakemberek döntéshozatalát.

Projektek és kutatási irányok
· ACSE kérdőív validálása – a klinikus élményeinek (viszontáttételi érzéseinek) vizsgálata klinikai helyzetben
· PDC-3 magyar adaptációja – személyiségműködés és pszichés funkciók feltárása
· PDP kutatási program – személyiségmintázatok prototípusokon alapuló vizsgálata
Emellett kiemelt figyelmet kap az öngyilkos viselkedésnek való kitettség („exposure to suicide”), amely a szuicid viselkedéssel (kísérlet vagy halál) való találkozás hatásait vizsgálja.
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a tudományos eredményeket közvetlenül beemeljük a klinikusok oktatásába és a klinikai gyakorlatba.
A Kutatócsoport Tagjai
A kutatócsoportot Dr. Bérdi Márk, Phd, a PTE adjunktusa, klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta vezeti. Munkáját képzésben lévő pszichológus hallgatók segítik kutatási asszisztensként.

Dr. Bérdi Márk, Phd
Kutatásvezető
adjunktus, klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Luksik Laura
pszichológia MA
hallgató

Kapás Réka
Viselkedéselemző

Madarász Csilla
pszichológia MA
hallgató

Pálffy Johanna
pszichológia MA
hallgató
Kutatási Partnerek


PDM-3
Miért jött létre a PDM-3 a DMS mellett?
A PDM-3 (The Psychodynamic Diagnostic Manual, 3rd edition) a DSM-III és utódai által hagyott hiányosságot célozza: míg a DSM a tünetek objektív jelenlétére koncentrál, a PDM-3 a páciens teljes pszichológiai működését értékeli, beleértve a személyiségmintázatokat, mentális funkciókat és szubjektív élményeket (Lingiardi & McWilliams, 2025).
Hogyan strukturálja a PDM-3 a diagnosztikát?
Az életkor szerint szervezett szakaszokban történik az értékelés: csecsemő- és kisgyermekkor, gyermekkor, serdülőkor, felnőttkor és időskor. Minden szakaszban a klinikus a személyiség, mentális funkciók és szimptómák dimenzióit vizsgálja, figyelembe véve az életkori sajátosságokat és a pszichológiai működés variabilitását.
Miben különbözik a PDM-3 a hagyományos DSM rendszerektől?
A PDM-3 kiegészíti a tünetorientált diagnózist az idiografikus jellemzőkkel. Dimenzionális megközelítést alkalmaz három tengelyen: P-tengely (személyiség és stílus), M-tengely (mentális funkciók), S-tengely (tünetek és szubjektív élmények). Ez lehetővé teszi a személyre szabott klinikai értékelést (Lingiardi & McWilliams, 2025).
Miért hasznos a PDM-3 a klinikai gyakorlatban?
A PDM-3 lehetővé teszi a pszichológiailag gazdag, személyre szabott diagnózist, amely elősegíti a kezelési terv optimalizálását. A dimenzionális értékelés segít az egyéni személyiségmintázatok, mentális képességek és a tünetek szubjektív élményének feltérképezésében, javítva a terápiás eredményeket (Lingiardi & McWilliams, 2025).
Kiemelt olvasmányok, szakirodalom
A Psychodynamic Diagnostic Manual, 3rd edition (PDM-3) kiegészíti a DSM/ICD diagnosztikai rendszereket, lehetővé téve a pszichológiai működés, személyiségmintázatok és szubjektív élmények részletes értékelését. Ajánljuk minden klinikusnak és kutatónak, aki a pszichodinamikai diagnosztika és a személyre szabott terápiás tervezés iránt érdeklődik.

„Ez a könyv a pszichodiagnosztikát pszichodinamikus szempontból közelíti meg. De mit jelent az, hogy dinamikus megközelítés? Jelen esetben két szálon kapcsolódom ehhez a nagy ernyőfogalomhoz. Az egyik technikai, a másik inkább szemléleti. A technikai kapcsolódásomat – ahogyan arra már a könyv alcíme is utal – a könyv központi tárgyának választott Pszichodinamikus Diagnosztikai Manuál (PDM) jelenti. A 2006-ban útjára indult, a DSM és BNO alternatívájaként megjelenő – velük szemben elhelyezkedő – „emberek taxonómiája” születésnapját ünnepli 2026-ban. A nagykorúvá vált manuált pedig egy új, harmadik kiadással (Lingiardi és McWilliams, 2026) „ünneplik” a szerkesztők (McWilliams és Ligniardi) és a szerzők. Első kiadásának megjelenése óta a PDM azonban nemcsak alternatívája a klasszikus kategória-rendszereknek, hanem hidat is próbál létesíteni a nómenklatúra (DSM, BNO) és a pszichodinamikus gondolkodás között. De eközben elsősorban világítótoronyként is szolgál mindazon klinikusok – pszichológusok és pszichiáterek – számára, akik hiányolnak „valamit” a DSM-ből és BNO-ból.
Dr. Bérdi Márk könyve letölthető az alábbi linken
https://pea.lib.pte.hu/items/a5610e3f-3f81-4e29-8fb1-498bb179482f